Kategóriák
  • Újdonságok
  • Akciós termékek
  • VÉDŐLÁBBELIK
    •  
  • SPECIÁLIS LÁBBELIK
    •  
  • MUNKARUHÁK
    •  
  • EGYEDI NŐI MUNKARUHÁK
    •  
  • SPECIÁLIS RUHÁZAT
    •  
  • VÉDŐESZKÖZÖK
    •  
  • MENTŐESZKÖZÖK
    •  
  • KIFUTÓ TERMÉKEK
    •  
Like -olj bennünket !
TOP termékek
Termékajánló
Házhozszállítás

Tanúsítvány
SSL Certificate
Munkavédelmi kisokos
2012.06.05 15:41

A védőkesztyük jelőlése I.

A védőkesztyük jelőlése

A védokesztyű védheti a kezet, a kéznek bizonyos részeit, illetve hosszabbított mandzsetta esetén akár az alkart és a kar egy részét is meghatározott veszélyek, ártalmak ellen.

Ugyanúgy, ahogy minden más egyéni védőeszköz esetében, a védőkesztyükre vonatkozó követelményrendszert a különböző harmonizált EN szabványok rögzítik.

A munkavédelmi kesztyűkkel szemben támasztott általános követelményeket és az ezeket érintő előírásokat az MSZ EN 420 szabvány tartalmazza.

Ezek az előírások határozzák meg, többek közt, hogy a kesztyű ne tartalmazzon káros anyagokat, illetve a méretezése, a kézre való illeszkedése, a pH értéke megfelelő legyen, így biztosítva a kényelmes, ugyanakkor biztonságos munkavégzést.A fent említett MSZ EN 420 szabvány mellett még jó néhány más szabvány rögzíti a kesztyűkre vonatkozó különböző védelmi képességek követelményrendszerét:

MSZ EN 388   – Mechanikai ártalmak elleni védelem és antisztatikusság
MSZ EN 407   – Hőártalmak elleni védelem
MSZ EN 511   – Hidegártalmak elleni védelem
MSZ EN 374   – Vegyszerek elleni védelem tulajdonságai
MSZ EN 374-2– Mikroorganizmusokkal szembeni védelem
MSZ EN 421   – Ionizációs sugárzás elleni védelem
MSZ EN 1082  – Késvágások elleni védelem (lánckesztyuk)
MSZ EN 60903 – Villamos feszültség elleni védelem
Leggyakrabban a védőkesztyű mechanikai hatások elleni védelmi tulajdonságait meghatározó MSZ EN 388 szabvánnyal találkozunk.

A szabvány négy tulajdonság vizsgálatára ad lehetőséget:
1.Koptatóhatás
2.Vágóhatás
3.Szakítóerő
4.Szúróhatás
A vizsgálatok során kapott eredményeknek megfelel egy teljesítmény,vagy védelmi szint, ami alapján osztályozható lesz a kesztyű védelmi képessége, melynek segítségével könnyebben ki tudjuk választani a tevékenységhez legmegfelelobb védőkesztyűt.Ez a négyjegyű kódszámsor megtalálható magán a védőkesztyűn. Emellett a kesztyűn még fel kell tüntetni a cikkszámot, a méretét, a gyártót, a CE jelet és a mechanikai védelemre utaló kalapácsjelet.    

Tehát ...olvasd, mert a tanulmány sorozat végén akár szakember is lehetsz......!



A védőkesztyük jelőlése II.  2012.10.24


A hőártalmak ellen védő kesztyűk vizsgálati módszereit, követelményeit, teljesítményszintjeit és a kesztyűk megjelölésére vonatkozó előírásokat az MSZ EN 407 szabvány tartalmazza, más egyéb szabványok előírásaira is hivatkozva. Természetesen ezeken kívül az MSZ EN 420, és az MSZ EN 388 szabványok követelményeinek ugyanúgy megfelelnek. A védőkesztyűk termikus védelmi képességeit, megfelelőségét a következő tulajdonságok vizsgálatával és a kapott eredmények teljesítményszintbe történő besorolásával határozzuk meg .Az egyik ilyen tulajdonság az égési viselkedés, mely során azt vizsgálják, hogy 15 másodperces égetési időtartam után mekkora a kesztyű után lángolási illetve után izzási időtartama, melynek során a varratok nem válhatnak szét. A vizsgálat az ISO 6941 szabvány szerint kell elvégezni, az MSZ EN 407 szabvány szerinti módosításokkal.
Az anyagon keresztüli kontakt hőátadás meghatározása az egyik leggyakoribb tulajdonság vizsgálat, aminek az eredményéből megtudjuk, hogy adott küszöbidő alatt a kesztyű belső felülethőmérséklete hány foknál emelkedik 10 °C- kal. A vizsgálat az MSZ EN 702 szabvány alapján történik. Az átadott hő értékének megismerése nagyon fontos szerepet játszik a védőkesztyű védelmi képességének meghatározásában, hiszen előfordulhat egy bélés nélküli hőálló kesztyű esetén, hogy láng hatására a védőkesztyű anyaga nem károsodik, de a használó keze sérüléseket szenved a kesztyüben. Az MSZ EN 376: 95 szabvány szerint meghatározott hőátadási index (HTI) azt jelöli, hogy a kesztyű belső hőmérséklete hány másodperc alatt emelkedik 24 °C– kal. A sugárzó hővel szembeni hőátbocsátási tulajdonság meghatározásában az MSZ EN 366 és az MSZ EN 407 szabványok előírásai alkalmazandók. A vizsgálatnál alkalmazott hő áramsűrüség 20 kW/m2, vagyis az adott kesztyű ekkora sugárzó hőhatás ellen a jelzett ideig biztosít védelmet.
A következő két tulajdonság az olvadt fémek hatására utal:
az egyik az olvadt fém kismértékű fröcskölése, melynek során azt határozza meg az MSZ EN 348: 1997 szabvány alapján elvégzett vizsgálat, hogy hány olvadt fém cseppecske idéz elő 40°C hőmérsékletnövekedést.
A másik a nagy mennyiségű olvadt fém hatása a védőkesztyüre, melynek során a vasolvadék cseppek számából úgy határozzák meg a védelmi képességet, hogy mekkora az a vasolvadék mennyiség, ami még nem okoz semminemű változást a kesztyű külső felületén.
A vizsgálatot szabályzó MSZ EN 373 szabvány előírásait az MSZ EN 407: 1995 szabvány megváltoztatja.
Természetesen a hőártalom elleni védelemre utaló tűzjel mellett a felsorolt teljesítmény szinteket jelölő számokat is, hasonlóan a mechanikai védelmi képességek jelöléséhez fel kell tüntetni a kesztyűn a következő sorrendben:

Égési tulajdonságok
Kontakt hő
Sugárzó hő
Olvadt fém kismértékű fröcskölése
Nagy mennyiségű olvadt fém fröcskölése
Az X azt jelöli, hogy az adott kockázatra a kesztyűt nem vizsgálták


Tehát ...olvasd, mert a tanulmány sorozat végén akár szakember is lehetsz.


                                 
                                                                                                      forrás:Mogyorósi László


 

A védőkesztyük jelőlése III.  2013.01.08.


Az egyik legfontosabb területe a védőkesztyűk alkalmazásának a vegyszerek és mikroorganizmusok elleni védelem, melynek követelményeiről, előírásairól, teljesítményszintjeiről és a kesztyűk jelöléséről az MSZ EN 374 szabvány rendelkezik, természetesen a már korábban említett, általános feltételeket tartalmazó MSZ EN 420 és a mechanikai hatások elleni védelmet meghatározó MSZ EN 388 szabványokkal együtt.
A „Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen” című MSZ EN 374 szabvány három részből áll:

    * MSZ EN 374-1 – Melyben a szabványban található

fogalmak meghatározása és a teljesítmény követelmények szerepelnek.

    * MSZ EN 374-2 – Behatolási ellenállás meghatározása
    * MSZ EN 374-3 – A vegyszerek átbocsátásával szembeni ellenállás meghatározása.

A behatolás során vegyszer és/vagy mikroorganizmus jut át a kesztyű hibás, sérült vagy porózus anyagán. A szabvány által meghatározott levegő vagy víz áteresztési vizsgálaton derül ki, hogy a kesztyű ellenáll vagy nem áll ellen a behatolásnak. Ha ellenállt és nem jutott át a kesztyű anyagán vegyszer és mikroorganizmus, akkor a védőeszköz megfelelt a követelményeknek és viselheti a mikroorganizmusok elleni védelem jelét.                

A vegyszerek átbocsátása során olyan diffúzió zajlik le, melynek során a vegyszer molekuláris szinten hatol át a kesztyű anyagán. A védkesztyűn található latex vagy műanyag (PVC, nitril, neoprén) réteg nem mindig képez tökéletes akadályt a folyékony vegyszerekkel szemben. Néha ez a réteg szivacsként viselkedik, magába szívja a gyakran ártalmas folyadékot, és ez már veszélyezteti a viselő bőrét. Ezért nagyon fontos, hogy az adott kesztyű esetében ismerjük egy vegyszer áthatolási idejét. Az MSZ EN 374-3 szabvány ezt a bizonyos áthatolási időt alkalmazza a vegyszerek átbocsátásával szembeni ellenállás meghatározására. Természetesen a teszt során többféle vegyszert is fel lehet használni a vizsgálathoz, különböző töménységgel - ezt a minosíttető dönti el. Ha a szabvány követelményeinek megfelel, akkor a védőkesztyűn a vegyszerek elleni védelem jele szerepel:
Az viszont tény, hogy nem lehet minden vegyszerre kipróbálni a védőkesztyűt, ezért ajánlatos,hogy használat előtt áztatással teszteljék a terméket a megfelelő alkalmazáshoz.

Tehát ...olvasd, mert a tanulmány sorozat végén akár szakember is lehetsz.


  forrás:Mogyorósi László




Webáruház készítés